Budapest
A Duna két partján fekvő Budapest, Magyarország fővárosa és egyben az ország történelmi, művelődési, kereskedelmi és közlekedési központja, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. Budapest közvetlen őse a kelta alapítású Aquincum, amely a római korban (1-5. század) Alsó-Pannónia tartomány székhelye volt. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre, amikor egyesítették a Duna két partján fekvő, addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát. A folyó jobb partján, a város nyugati oldalán a Budai-hegység helyezkedik el, amely a friss levegőt biztosítja a városnak, a bal parton, a város keleti oldalán a Pesti-síkság terül el, amelyet a Gödöllői-dombság lankái határolnak.
A Margit-sziget
A fővárost Budára és Pestre a Duna szeli ketté, amely körülöleli a Margit-szigetet, a főváros legszebb parkját. A középkorban különböző szerzetesrendek építettek itt maguknak templomot és kolostort. A XIII. század közepén IV. Béla emeltette a domonkos rendi apácakolostort, hogy itt helyezze el leányát Margitot. Ugyanezen század végén épült a ferencesek temploma és kolostora. Budapest a világ egyetlen hőforrásokkal rendelkező fővárosa, és 1934 óta fürdőváros, illetve 1937 óta a nemzetközi gyógyfürdőhely címet is magáénak tudhatja. A Margit-szigeten feltörő gyógyforrások hasznosítására uszoda és vízgyógyintézet csatlakozik a konferencia színhelyéül szolgáló Danubius Health Spa Resort Margitsziget is.
A sziget névadója:
A Margit-sziget nevét egy apácáról, Szent Margitról (1242–1271) kapta. A szigetnek az évszázadok során több neve is volt, többek között Nyulak-szigetének is hívták. Margit, az egyik legjelentősebb magyar uralkodó, IV. Béla lánya volt. IV. Béla nevéhez fűződik az egész Magyarországot elpusztító tatárjárást követő újjáépítés, többek között Buda várának felépítése. IV. Béla fogadalmat tett, hogy amennyiben elkerüli a pusztulás, születendő lányát az egyháznak ajánlja. Margit 10 évesen került az újonnan épült kolostorba, és a világtól elzárva élte önsanyargató, szent életét. Csodatevéseit legendák őrzik. A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik.
A sziget az irodalomban:
Számos magyar író és költő örökíti meg műveiben a szigetet, annak hangulatát. Íme egy:
Ady Endre
Szent Margit legendája
Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Íme, a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.
Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.
Nyugatról várt sokáig valakit.
Nem vadbajszú, lármás, mokány nagyúr,
Dalos, törékeny, halk fiú legyen,
Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr.
Már régen várt s megbénult szive.
Zúgott a vár, prüszkölő kún lovak
Hátán érkeztek hetyke magyarok.
Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag.
Ő nem járt a Duna táján soha,
Egy halk dalú és halk csókú legény.
És Jézusnak áldozák Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.
Kolostorok, templomromok:
A szállodáktól dél felé haladva a következő szakrális épületekkel találkozhatunk:
Szent Mihály premontrei templom: A XII. században épült román stílusú templom a sziget legrégebbi egyházi épülete. A kapu feletti dombormű Mihály arkangyalt ábrázolja, a toronyban Magyarország egyik legrégebbi, a XV. században készült harangja található.
A domonkos templom és apácakolostor romjai: A monostor a sziget legfontosabb egyházi épülete és a középkori Magyarország egyik legjelentősebb apácazárdája volt. Itt élt a sziget névadója Szent Margit 1252-1271 között.
A ferencesek templomának romjai: A középkori templom a XIII. században épült, megfigyelhetők benne a késői román-korai gótika stílus jegyei. A templomromok közelében van a Rózsakert, ahol több mint 200 fajta rózsafaj 25 000 rózsabokor formájában pompázik..
A zenélő szökőkút:
A Margit-sziget déli oldalánál található Európa egyik legnagyobb zenélő szökőkútja. 1000 m² vízfelületről 154 fúvóka löveli fel a vizet, a legnagyobb 10 m magasra. Az 1962-ben épült és 2013-ban felújított szökőkút a sziget egyik jelképének számít. A változatos zeneművek mindig egész órakor szólalnak meg, sötétedés után pedig 227 lámpa varázsolja még színesebbé az élményt.
Brahms: Magyar táncok (Zenélő szökőkút).
A Margit-sziget másik éke, Bodor Péter zenélő kútjának a Kongresszus helyszínétől északra pár perc sétányira található másolata. Az eredeti kút az erdélyi Marosvásárhely főterén állt, 1820-ban építette a székely ezermester. A kút tetején a tengerek istenének szobra Poszeidon (Neptunusz) áll. A kút félóránként zenél.