Magyarország parlamentjének épületét – amit magyarul Országháznak hívunk – méltón sorolják a világ legszebb parlamentjeinek sorába. A Duna-parti panoráma egyik legfontosabb elemeként 2011-ben a Világörökség részének választott épület felbecsülhetetlen muzeális érték, a magyar nemzet büszkesége. Az Országház a törvényhozás otthona, a Szent Korona őrzési helye, 199 országgyűlési képviselő, valamint az őket segítő közel 600 ember munkahelye. Jelenleg az épület ad helyet a miniszterelnöknek és az őt kiszolgáló apparátusnak is.

A Duna Budapest közepén szeli át a várost, így a Margit-szigetről indulva lehetőségünk van megtekinteni a város egyedülállő panorámáját, történelmi épületeit, fényeit. Terveink szerint a másfél-két órás hajóút során láthatjuk amint a Nap lebukik a Gellért-hegy mögött és Európa egyik legszebb városa éjszakai pompájában tündököl.

Ezen az estén ízelítőt kapunk a legnagyobb magyar zeneszerzők zongoradarabjaiból. A műsor külön érdekessége, hogy egyes művekhez euritmia is társul. A következő szerzők alkotásai fognak felcsendülni:

Liszt Ferenc (1811–1886) a 19. századi romantika legjelentősebb magyar zeneszerzője és minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. A budapesti Zeneakadémia alapítója, névadója és első zongoratanára. A világ legnagyobb komponistái között tartják számon.

Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője. A budapesti Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

A műveket előadja Orza E. Katalin zongoraművész, közreműködik Vidákovich Emese és Polgár Zsuzsa euritmisták. Mindhárman Waldorf tanárok..

A hangverseny helyszíne is különleges, a Vakok Intézetében található Nádor terem Budapest egyik legszebb architektúrájú belső tere. A tökéletes akusztikájú terem a szecesszió jellegzetes magyar formavilágát mutatja, itt található Magyarország legnagyobb összefüggő színes ólomüveg kompozíciója. Az épületet Lechner Ödön (1845–1914), a legnagyobb magyar szecessziós építész, és műépítész kollégái tervei alapján készült.

Akik jártak már Törökországban, bizonyára felfigyeltek a műemlékek – dzsámik, csorgó kutak, hidak, türbék – falán látható cirkalmas feliratokra, amelyeket törökül kitábénak neveznek. Ezek díszes kivitelükkel részint az épület díszítésére szolgáltak, másrészt örök emléket állítottak az építtetőnek is. A szemet gyönyörködtetően szép, ékesen megfogalmazott versezetek azonban egyúttal fejtörők is voltak: az értő olvasó bizonyos betűk számértékét összeadva kiszámolhatta az építés dátumát. Az efféle kronogrammok, táríhok a hódoltsági épületek falait is díszítették, mára sajnos alig maradt meg néhány közülük. A megfejthető évszám, ami a Veli bej fürdőre vonatkozik, a következő: 1574-75. Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája (1566-78) ekkor fejezte be a hódoltság legszebben megépített fürdőjét.

A Duna és a meredek hegyoldal közötti keskeny sávban, közvetlenül a Lukács fürdő és a Komjádi uszoda között, a felhévizi források ölén található a Veli bej fürdő, amely megbújik a „modern” kórházépület és az arányaiban klasszikus vonalú Hild udvar között. Amikor elkészült, a költő a legszebbnek látta, hiszen „párját az ég sem látta”.

A világsajtó egyik kedvenc magyar témája a romkocsma, amelynek fogalma az elmúlt 15 évben alakult ki és vált fiatalokat messzi földről vonzó célponttá. A romkocsmák története a Szimpla megnyitásával kezdődött:

„A Szimpla története 2001 októberében kezdődött a Kertész utcai kis kávézóval, városszerte ismert pedig 2002 májusában lett az első Szimpla Kert megnyitásával. Mindkettő keresetlen stílusával, a rétegkultúrák iránti nyitottságával és azzal, hogy nem a közvélekedésben élő vendéglátós arcok, hanem bölcsészféle fiatalok nyitották, iskolát teremtett: „Budapest urbánus kultúrájában új fejezetet nyitott az első, Kazinczy utcai Szimpla Kert.” (Magyar Narancs, 2007. 02. 08.).